Az Élet egy olyan társasjáték, amiben te nem bábú vagy, hanem a játékos... Egyszerre gondoskodsz magadról és dobásaiddal biztosítod a lépéseidet, a haladásod ütemét, és élvezed a játékot közben... Persze attól, hogy „játék”, nem lehet félvállról venni... Hiszen egy társasjátékban nem csak az a fő, hogy célba érj, hanem hogy azok, akikkel együtt játszol, veled együtt örömüket leljék benne.

Sajnos éppen erről feledkezünk meg leginkább. Elveszünk a mindenféle szabályok sűrűjében, és elfelejtjük, hogy az élet célja, hogy boldogok legyünk. A legfőbb szabályt, a SZERETETET nem tartjuk be, mert belefeledkezünk az élet feladataiba. Haladunk, lépkedünk vakon, és ez leterhel bennünket, mert számtalan akadályt kell legyőznünk. Csak úgy dobálózunk a szavakkal, és közben sokszor pont azokat találjuk el, bántjuk meg, akik a legsérülékenyebbek, vagy a legközelebb állnak hozzánk. Persze, érthető, hogy hirtelen reagálunk, mert lendületben vagyunk, vagy éppen a kényszerpihenő miatt megrekedve. Az életben a játszmák folyton zajlanak, és eközben sokféle érzelem kavarog bennünk… Természetesen az is előfordul, hogy érzéseink néha félresiklanak, vagy egyszerűen irányíthatatlanokká válnak.

Ne csüggedjünk! Ha szeretünk, eltelünk pozitív érzelmekkel és az Élet dolgaira mosolyogva könnyebben találunk megoldásokat... Az érzelmek segíthetik a sebek gyógyulását, de a fájdalmak felerősödését is. Válaszaink, választásaink, tetteink, mulasztásaink mind hatással vannak a jelen és a jövő alakulására, a saját és mások életére egyaránt. Ez a felelősség viszont nem azért van rajtunk, hogy fogva tartson minket, hanem, hogy figyelmes értelemmel dolgozzunk rajtuk.

Vizsgáljuk meg rendszeresen a szándékaink irányát, reakcióinkat, és tanuljunk belőlük. Tervezzük meg az útvonalat, s próbáljunk a számunkra legmegfelelőbb ütemben haladni… Tartsuk szemünk előtt a célt, figyeljük a „játék” menetét, és próbáljuk meg közben egyszerűen csak jól érezni magunkat.   

Az érzelmeink emberségünk velejárói, életünk színfoltjai, vagy éppen árnyai, - aszerint, hogy milyen lelkülettel éljük meg azokat. - Színfoltjai, ha minden pillanatot, az adott lehetőségeket, és még a nehézségeket is, mindent, ami az életünkben történik, úgy vesszük, hogy azok értünk vannak. Ha ezzel a lelkülettel és hozzáállással éljük az életünket, akkor érzelmi reakció-válaszaink pozitív energiája, pozitív hatással lesznek maga a történésekre is... - szóval nem csak a bábuk lépésére, de a játékosokra is egyaránt...    

Érzelmeink akkor válnak életünk árnyaivá, ha csupán azokra hagyatkozunk, ha hagyjuk, hogy teljes befolyást szerezzenek az életünkre, hiszen így könnyen elveszítjük a rálátást a Valóságra.  A rózsaszín köd, vagy éppen a sötétség bábujaként is lehet élni; sőt, még a közömbösség mély bugyraiban is lehet létezni, mert az Élet mindent elvisel… (még azt is, ha keresztre szegezik…)

ÉLETRE hívásunk célja sokkal több az érzelmek, az élvezetek halmozásánál-hajszolásánál... Hosszú távon úgy sem ússzuk meg, hogy komolyan vegyük a küldetésünk. Életünk nagy feladata, hogy egyensúlyt teremtsünk az értelem és az érzelem közt, hiszen egymást segítik-kiegészítik. Összhangban együtt adják az „életünk sóját”.  Tehát szívvel és értelemmel éljünk! Mindig igyekezzünk figyelmesen benne lenni a pillanatokba, és érezzük át, élvezzük azokat, de értelmezzük, mérlegeljük is, és próbáljuk meg az adott helyzetből a legtöbbet kihozni…

Isten ajándéka az élet, ha tudatosan szeretettel átitatva, érzelmeinket megélve, de kontrollálva engedjük az életünkbe az eseményeket, akkor tartós és pozitív hatást tudnak gyakorolni.

Semmi nincs önmagától, az ajándékot is el kell fogadni, ki kell tárni az embernek a kezét-szívét hozzá, hogy megajándékozottá váljon. 

Imádkozzunk: Köszönöm Istenem, hogy az élet örömei és nehézségei is értünk vannak, kérlek segíts, hogy meglássam, megértsem, amit nem tudok felfogni azt pedig hittel fogadjam. Nyisd meg a szívemet-lelkemet, hogy szabadon  élvezzem az életet, és éljem meg a pillanatokat, s becsüljem meg őket! Köszönöm, hogy megáldottál és szüntelenül megajándékozol értelemmel és jó érzelmekkel! Áldott légy! Ámen 

Isten kegyelméből: Rózsa Sándor (Sandroz)

Nézz be hozzám máskor is, hetente kétszer új tartalmakkal találkozhatsz. Keresd fel régebbi írásaimat is. >

Keress meg az Instagramon, Facebokoon Egy Szív Egy Lélek néven megtalálsz. 

Látogasd meg a Gasztroblogomat is ( Chef Sandroz ), amit más tartalmakkal együtt a honlapomon keresztül könnyen elérsz. Kattints ide

*A blogokban szereplő fotók eredetije vagy saját készítésű, vagy a www.pixabay.hu oldalról származik A fotók és az írások, vagy azok részletei mindennemű felhasználása csak előzetes írásos engedéllyel és a forrás pontos megjelölésével lehetséges. A bejegyzések megosztása az eredeti bejegyzés linkjével lehetséges.