Lelkünk mélyén el van ültetve a keresés… Keressük Létünk Értelmét, célját, a megoldásokat… - A Jóra, a jobbra vágyó lelkünk keresi a „Tökéletest”, s próbáljuk megtalálni önmagunkban, másokban és a világban, pedig saját magunk, és e világ tökéletlensége is nyilvánvaló! De mindenkiben ott él a tökéletesség csírája. Csak jó talaj kell hozzá, Víz és Fény és szárba szökken! A mi befogadó készségünk határozza meg a talaj minőségét, és segíti a bennünk munkálkodó szeretet csírázását, és fejlődését. Érzelmeink megnyilatkozásai egyenes arányosan kihatnak a fejlődésre. Fontos megtudni, hogy mit táplálunk a szívünkben, hiszen ez határozza meg, hogy milyen termésre számíthatunk… Milyen kapcsolatokat ápolunk másokkal, hogy viszonyulunk emberekhez, történésekhez, a világ dolgaihoz… Aki a gyűlölködésben, s rosszindulatban fürdik, az pusztulást és hanyatlást arat. Akit a béke, az öröm, a jóravaló készség hat át, azt a Szeretet Fénye érleli meg és kalászából másokat is táplálhat. Éppen ezért nagy a felelősségünk, s oly komoly a küldetésünk:  Legnagyobb „aszály” idején is elhozni e világba a Békét, az Örömöt, s Életre segíteni a Szeretet vívmányait, megjeleníteni az Isteni Akaratot, azáltal, hogy mint az Isten eszközei „Jelen legyünk”.

 E világi jelenlétünknek szinkronban kell lenni az Isteni jelenléttel… Őt magát kell megjelenítenünk… Ehhez viszont rendszeresen töltekeznünk kell. Magunkba szívni az Isteni szeretetet!

Isten mindig velünk van!  - Hitünk által szeretetének jeleit felfedezhetjük életünk történéseiben, de ehhez figyelnünk kell rá!

Ahogy emberi kapcsolatainkban, úgy Istennel való kapcsolatunkban is szükségünk van az odaszánt időre.. A kimondott szavakra, a megélt közös élményekre, a kifejezett érzelmekre, a megérintettségre, a jelenlétre… , s ennek a milyensége adja a súlyát annak, hogy téren és időn túl mennyire tudunk belemerülni, és benne maradni… összekapcsolódni...

 ..Minél jobban gyökeret eresztünk a hitben..annál jobban tudunk az Ég felé törni és kiállni földi viharokat és szeleket, szárazságot vagy ártó kezeket.. Ha le is tépnék leveleinket..ha megtörnék ágainkat.. Ha hitünk erős, megteremhetjük gyümölcseinket.. A hit Isten ajándéka, amit tettekben, szavakban ki kell fejeznünk, hallhatóvá, kézzelfoghatóvá, érezhetővé kell tennünk..  

"Mindazt, amit hittel, imádságban kértek, megkapjátok." (Mt 21,22)

Szeretettel biztatlak, hogy beszélgess Istennel, szemléld Őt, és szóban vagy írásban szólítsd meg, és öntsd ki neki a szíved! Isten figyel rád és meghallgat! Az imádság egy intim beszélgetés... nem monológ, hanem párbeszéd.. Kérj halló szívet! 

Szemlélődő imádságok szívemből-lelkemből:

Uram! Olyan vagyok, mint a kiszáradt homok, melyet a legkisebb szél is elsodor. – Kérlek, bocsáss meg!  Felajánlom Neked ezen gyengeségemet és kiszolgáltatom magamat a Te Szeretetednek, hogy teljesen a birtokodba vegyél. Ne engedj az idegen szeleknek részt belőlem! A Te Szent Szeled alkosson engem ujjá Uram! Hisz látod, hogy milyen csöppnyi,gyenge kis "por" vagyok!  -De a Te erőd által újra megszabadulhatok, s az idegen szelek befolyása nélkül tudok majd szárnyalni Feléd... - Kérlek add meg újjászületésemet! Uram, "szülj",teremts ujjá engem!  Köszönöm Neked! Mindent köszönök! Dicsőség Neked Istenem! Ámen.

* * *

Ó. Én Istenem! Kérlek, add, hogy sugárzó fényedet mindig elfogadjam, felfogjam, és mint egy összetört, és darabjaira hullott tükör, minél több felé tükrözhessem a Te Szent Óhajod szerint! Add kérlek, hogy teljesen  lemondjak önmagam akarásairól, és csakis a Te szent Terved lebegjen előttem… - Szeretni mindenekfelett, és megmenteni a lelkeket! – Ezért Uram, most  újra teljesen oda akarom adni magam Neked, és kérlek, hogy árassz el Szentlelkeddel, hogy a szolgálatban, és minden apró mozdulatban, és a hétköznapok megannyi kis  lehetőségének világában a Szeretet ünnepét éljem meg… Azt, hogy velem vagy! Te, az Isten, az Atya, a Szeretet! Köszönöm! Ámen.     * * *

Ó, Drága Uram! Te olyan jóságos, és irgalmas vagy, hogy úgy táplálsz engem, mint egy kis fiókát. Atyai (Anyai) szereteteddel apró kis darabokra csipegeted eledelemet, és pépessé teszed, hogy kellő képen be tudjam fogadni azt. Én kinyitom csőrömet, és feléd tartom, hogy éltető mannát juttass üres begyembe. De ezután újra ott csipogok, mozgolódok, keresve Téged, hogy újabb és újabb falatokat juttathass nekem. Ó, néha nem hallom meg felséges szárnyaid suhogását, és a drága kincs becsukva találja csőrömet, és így testvérkéimnek kell odaadnod részemet. Ó, nem irigykedem, nem szomorkodom ez miatt, hiszen Te mindig gondoskodsz rólam, és elhalmozol minden finomsággal. Milyen sokszor tapasztalom, hogy mikor újra felénk szállsz, és csodás falatot hozol, ismét nekem nyújtod először azt. És én igyekszem is minél nagyobbra nyitni csőrömet, hogy e számomra óriásinak tűnő étket kicsiny begyem be tudja fogadni. De mivel látod, hogy nem tudok megbirkózni vele, lecsippentesz belőle egy-egy darabot, és éhes testvérkéimnek kínálod azokat. Közben azt veszem észre, hogy egyre kisebbnek tűnik számomra e kényelmes fészek, hisz gyorsan növekszem általad. Úgy vágyom már rá, hogy kiröpülhessek, hogy mikor vézna kis lábacskáimmal elrugaszkodom, elhagyva a föld vonzását a magasba emelkedjek, hogy már ne tartson fogva e száműzetés. Ilyenkor érzem legjobban, hogy suta szárnyaim, és pihés tollruhám nem készek még… és belátom, hogy ha majd elegendő táplálékkal felerősíted törékeny szervezetem, és elérkezik a kellő idő, akkor majd utamra bocsátasz. De kérlek, addig is tanítsd meg számomra mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy fel tudjak emelkedni, ellent tudjak állni a nehézségnek. Hiszen tudom, mily sok veszély leselkedik rám… Idegen szelek ragadhatják el szárnyaim, vagy figyelmetlenségemben túl messze kerülhetek Tőled…- Vonj mindig szárnyaid alá, kérlek, és gyengeségem, elesettségem miatt még féltőbb szeretettel gondoskodj rólam. Ó, milyen csodálatos is megérezni e gyengédséget… Ettől mindig fellelkesedem, és mint buzgó ifjonc, ki-kihúzódom „korlátaim” széléhez, sőt még arra is merészkedem, hogy kiüljek a legközelebbi ágakra. Milyen más is innen az égre tekinteni… - de ha egy kicsit is megingok, a mélységnek borzalmát látom alattam tátongani, és ezért igyekszem is, hogy a Te általad készített kuckómban biztos menedéket találjak. Ó, mily csodálatos is lesz a Te útmutatásod szerint a felhők fölé emelkedni, hisz Veled majd biztosan rátalálok egy olyan légáramlatra, amibe belekapaszkodva, egyenesen a felhők mögül előbújó nap felé tarthatok. Ekkor majd kiterjesztem fáradt szárnyacskáimat, hogy e drága fény melegítő sugarai felszárítsák ázott, viharvert tollruhám, és áldott békességben szemléljem, hogy e mindent betöltő világosság mily csodás szivárványt rajzol a kitisztult égre, így mutatva utat a tág végtelenbe. Én Uram, én Istenem, oly magas ívű utat szántál nekem. Nekem, aki még azzal sem tud neked örömöt okozni, hogy e színpompás jelet látva a szeretet táncával köszönjem meg jóságodat, és irgalmadat. Ez helyett szüntelenül vergődve, és erőlködve tudok csak haladni Feléd, pedig oly erősen vonzz engem a futásra, a szárnyalásra a Te keneteidnek illata. Hisz, aki már egyszer, akár egy pillanatra is belemerülhetett e teljesen megrészegítő kábulatba, lelkében izzó vágyak lángjai csapnak fel, és teljesen eggyé kíván válni annak örök forrásával. De látod, Uram, gyengeségem odáig terjed, hogy még e lángolás sem szünteti bennem meg a viharok tombolását. Kérlek, hogyha majd olyan sötét fellegek borítják be az eget felettem, amelyektől már nem láthatom mindent átható örök fényedet – Jöjj el, Uram! Jöjj, és Szentlelked világosságával töltsd el elmém és nyisd meg a szívem, melyet már Néked adtam, hogy Neked lüktessen, és szüntelenül hálát adjon. Jöjj, és vedd le szememről a „fátylat”, hogy újra megláthassalak, és megtaláljalak, és soha el ne veszítselek. Ámen.      

* * *

Uram, szabadíts meg bűneimtől... - Megszabadítottalak!

Uram, szabadíts meg önnön gyarlóságomtól...- Add át magad!

Uram, adj szívemnek szabadságot, szabadulást... - Merülj el az én szívemben, emésztő tűz szeretetben... Ne tégy semmi mást! 

* (forrás: saját naplóbejegyzéseim 90-es évekből )*

Isten kegyelméből: Rózsa Sándor (Sandroz)

Nézz be hozzám máskor is, hetente kétszer új tartalmakkal találkozhatsz. Keresd fel régebbi írásaimat is. >

Keress meg az Instagramon, Facebokoon Egy Szív Egy Lélek néven megtalálsz. 

Látogasd meg a Gasztroblogomat is ( Chef Sandroz ), amit más tartalmakkal együtt a honlapomon keresztül könnyen elérsz. Kattints ide

*A blogokban szereplő fotók eredetije vagy saját készítésű, vagy a www.pixabay.hu oldalról származik A fotók és az írások, vagy azok részletei mindennemű felhasználása csak előzetes írásos engedéllyel és a forrás pontos megjelölésével lehetséges. A bejegyzések megosztása az eredeti bejegyzés linkjével lehetséges.