"Bevallom szeretem magamat! - Régen nem szerettem... Mindig kritikus szemmel néztem magamra, és saját magam elé is olyan mércéket helyeztem, ami alapjaiban nem volt helyes.
Az emberi természetünk mindig elégedetlen valamivel, pedig mindene meg van ahhoz, hogy boldog legyen. Sok mindenen át kell menni, amíg erre rájövünk. Jobb esetben...
Szóval, én most szeretem magamat. Értékelem a sikereimet, tudom élvezni az élet apróbb csodáit, és meglátom, hogy az egész élet egy csoda. A kudarcokkal, a nehézségekkel, az újrakezdésekkel, azzal a sok erőfeszítéssel, mélységgel és magassággal együtt, ami ha látszólag kusza is, mégis így teljes és minden a helyén van.. igen még akkor is, ha sokszor úgy érzékeljük, hogy szétesett...
- Ha tudom, hogy éjszaka után nappal jön...
- Ha tapasztalom, hogy a völgyből felnézve a hegy olyan óriás, de a hegycsúcsról látva a tájat minden olyan közelinek tűnik...
- Ha tudok örülni az árokparton nyíló virágnak...
- Ha az eget kémlelve belátom porszem mivoltom...
- Ha az életet nem kívülállóként élem, hanem úgy, mint aki fontos része az egésznek...
Szóval, ha megteszek mindent, amit meg tudok tenni, (még akkor is, ha az csupán az, hogy lélegzek) , akkor az élet kitermeli az örömöt a lelkemben... Néha vár kicsit, de csak azért, hogy újra felismerjem, hogy a szárazságra milyen csodás gyógyír az eső...
Tehát, bevallom szeretem magamat... Szeretem, mert hogyan szerethetnék, hogyan engedhetnék magamhoz közel mást, ha magamat, aki "itt vagyok" nem fogadom el, ha nem értékelem. Önmagunk szeretete kötelességünk, mert Isten parancsa, hogy
"Szeresd felebarátodat, mint önmagadat." (Mt 22,39)
Ha növekedni akarsz a szeretetben, akkor úgy szeress másokat, hogy az, aki vagy is növekedni tudjon. Persze el kell vetni, táplálni, de aztán el kell halni annak a magnak, amiből aztán élet lesz, és akár olyan nagy fa, amire a madarak rászállnak majd megpihenni, és ha jól érzik magukat ott, akkor fészket raknak majd ágain... A szeretet is ilyen. El kell szórni szeretetmagjainkat, nem nézve hogy az útszélre, vagy a gyom közé esik... Isten is így szeret... Tanuljunk tőle szeretni, feltétel nélkül, önzetlenül..."
**********************
Öngyógyító ima:
Minden rendben van...
Minden rendben lesz…
Isten gyógyító szeretete testemnek-lelkemnek minden részét átjárja-áthatja és elfoglalja, óvja-gondozza és megőrzi azt, és egészséget ad!
Minden negatív gondolatom elveszi,
és a bizalom, a remény, az öröm,
a szabadság, a szeretet jár át,
és uralkodik bennem! Ámen.
**************************************
Isten kegyelméből: Rózsa Sándor- Sandroz
Keress meg az Instagramon, Facebokoon Egy Szív Egy Lélek néven megtalálsz.
Látogasd meg a Gasztroblogomat is ( Chef Sandroz ), amit más tartalmakkal együtt a honlapomon keresztül könnyen elérsz. Kattints ide
*A blogokban szereplő fotók eredetije vagy saját készítésű, vagy a www.pixabay.hu oldalról származik A fotók és az írások, vagy azok részletei mindennemű felhasználása csak előzetes írásos engedéllyel és a forrás pontos megjelölésével lehetséges. A bejegyzések megosztása az eredeti bejegyzés linkjével lehetséges.
